Az emberi szervezetet a humán sejtekből összeállt szövetek és szervek alkotják olyan szerveződést követve, amelynek során közös ökoszisztémát alkotnak a szervezetünkben élő mikrobákkal, azaz a mikrobiommal. Az ide tartozó baktériumok, vírusok, gombák részt vesznek az emberi szervezet integritást biztosító határok védelmében, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák idegen (és betegséget okozó) mikroorganizmusok tartós megtelepedését.

A kifejezést Joshua Lederberg amerikai kutató alkotta meg, aki az emberi testben helyet foglaló mikroorganizmusok életműködésekre és betegségekre gyakorolt hatásának fontossága mellett érvelt. Sok tudományos cikkben megkülönböztetik a „mikrobiomot” és a „mikrobiótát” attól függően, hogy az egy környezeti niche-ben helyet foglaló mikroorganizmusok kollektív genomjaira vagy magukra a mikroorganizmusokra kívánnak utalni. Ezeket a kifejezéseket azonban nagyrészt szinonimaként kezelik.

Az emberi test több mint tízszer annyi mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejtet, bár a teljes mikrobióta össztömege csak 200 gramm körüli, bár egyes becslések ezt akár 1400 grammra is tehetik. Emberben, a 10¹⁵–10¹⁶ nagyságrendben, tehát testi sejtjeink számához (körülbelül 10¹⁴) képest jelentős túlsúlyban-testünkben élő mikroorganizmusok az egészséges homeosztatikus egyensúly fontos epigenetikai elemét jelentik. Különféle betegségek esetén a patomechanizmus lényeges része ennek az egyensúlynak a megbomlása. Napjainkban egyre több kutatás számol be a mikrobiom jelentőségéről egészségben és betegségben egyaránt, bár legtöbbször nem tisztázott még, hogy okról vagy következményről van-e szó. A mikrobiom biológiai jelentőségét felismerve elkerülhetetlen az elterjedt antibiotikum-használat alapvető átértékelése.

Vannak, akik „újonnan felfedezett szerv”-ként tekintenek a mikrobiomra, mivel létezését az 1990-es évek végéig nem ismerték fel általánosan, és jelenleg úgy gondolják, döntő hatással van az emberi egészségre. A mikrobák megtalálása a modern molekuláris genetikai módszerekkel vált lehetővé, hiszen nagy részük a jelenlegi technikákkal nem tenyészthető ki laboratóriumi környezetben. Úgy gondolják, kapcsolatba hozhatók autoimmun betegségekkel, mint a cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás, izomsorvadás, sclerosis multiplex, fibromyalgia és talán a rák néhány fajtája. Az elhízást is elősegítheti a bélflórában található nem optimális mikrobakeverék. Tekintve, hogy a testünkben található mikrobák befolyásolhatják a neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) termelését, megértésükkel közelebb juthatunk a skizofrénia, depresszió, bipoláris zavar és más neurokémiai egyensúlyzavarok gyógyításához.

A mikrobiomok létezése más környezetekben is megfigyelhető, például a talajban, tengervízi és édesvízi rendszerekben. Úgy gondolják, hogy az endoszimbionta elmélet először komplexebb élőlények létrejöttéhez vezetett, és az endoszimbiózis továbbra is alapvető szerepet kap az élőlények evolúciójában és új niche-ek elfoglalásában. A szóba jövő mikrobák nagy része nem patogén (nem okoz betegséget, csak ha túlságosan elszaporodik), hanem harmóniában és szimbiózisban él gazdaszervezetével.

A kutatók úgy találták, hogy az emberi szervezet mikrobapopulációjának nagy része nem a baktériumok, hanem a nagyon ősi archeákhoz tartozik.

tovább...

Human Microbiome Projekt

KÖZZÉTETTE: DR. KISS GABRIELLA 2013-03-03

Valami van a testünkön kívül és a testünkben mindenhol amit hordozunk életünkön át, segítjük vagy károsítjuk különböző szerekkel, és attól függően hogy mennyire egészséges ő is károsít minket, vagy segít nekünk egészségesnek maradni. Személyes ökoszisztémánk a mikrobák közössége amelyet vendégül látunk befolyásolja a sejtek viselkedését. Ez a közösség amelyet úgy hívunk mikrobiom olyan fontos az egészségünk számára, hogy sokan úgy vélik egy komplex  második genomot alkot. Ha megértjük ezeknek a mikrobáknak az interakcióit egymás között, és az emberi házigazdával való szoros viszonyát talán betekintést nyerhetünk néhány komplex emberi betegségbe mint az elhízás, vagy az érzékenység a fertőzésekre.

A kutatás kezdetén járunk, hisz a feladat nagyon sokrétű és hatalmas. Az első fontos lépés a kutatási protokoll megtervezése, amely biztosítja a megfelelő ellenőrzéseket és a megfontolást ,hogy az emberi egyedek között eltérések vannak. Ezzel a jövőben a kutatók számára lehetővé kell tenni, hogy jobban fel tudják mérni hogyan befolyásolja a testünket az hogy mit fogyasztunk, akár  gyógyszernek akár élelmiszernek nevezzük azt.

A mikrobiome kutatást eddig a pre -, és probiotikumok kérdése uralta, ezekkel próbálták befolyásolni és egészségesen tartani a szisztémát. A távoli jövő reményei szerint az egyénre szabott terápiában az étrendi beavatkozások és az antibiotikum expozíció együttesen fog szerepet játszani.

A kutatók szerint  a legegyszerűbb és legelterjedtebb  állapotok kezelésére-legyen az betegség vagy az  egészség fenntartása- nem a humán genom manipulálásával fogunk választ kapni. Sokkal inkább az étrend finom hangolásával, kihasználva az összetevők arányának megfelelő változtatását, a preventív antibiotikum kezelést,és óvatos figyelemmel kezelni a szteroidok és antibiotikumok túlzott alkalmazását.

Már a kiindulási kutatás mérete is hatalmasnak tűnik. Mindössze  300 18 és 40 év közötti egészséges felnőttből vettek mintát 24-es átlag BMI-vel, figyelembe véve az amerikai lakosság faji összetételét is. A vizsgálat  az emberi test egészének feltérképezésére irányul, ezért több helyről és több időpontban vették a vizsgálati anyagot. Ebből az aránylag kis mennyiségű mintából is 12 479 DNS mintát tudtak azonosítani.

Legyen szó a joghurtról, a penicillinről, vagy a lúgosító étrendről minden megváltoztatja a bennünk élő közösséget. Ez a most elkezdődött úttörő tanulmány neveket és számokat ígér, hogy meg tudjuk érteni hogyan befolyásolja a táplálkozás, a gyógyszerek, és a betegségek a belső ökoszisztémát.

A kutatást végzi: Department of Obstetrics and Gynecology at Baylor College of Medicine in Houston, Texas

Forrás: Science Daily

Szabadegyetem - Szeged 2015.03.04.

Dr. Duda Ernő: Jótékony baktériumaink (az emberi mikrobiom)